2023. évi TDK konferencia

A protostrongylidosisként ismert gócos tüdőférgesség világszerte jelen van a juh- és kecskeállományokban. A Protostrongylidae családba tartozó ún. kis tüdőférgek magyarországi előfordulása régóta ismert, de a parasitosis elterjedtségével és gyógykezelésével kapcsolatos kutatást az utóbbi időszakban nem végeztek. A vizsgálatoknak két célja volt. (1) Adatokat szerezni, arról, hogy a legeltetett hazai juhállományokban milyen gyakorisággal fordul elő a bántalom. (2) A juhok kezelésére is engedélyezett eprinomektin hatóanyagú Eprecis injekcióval (Ceva Santé Animale) eredményesen gyógykezelhetők-e a fertőzött állatok?

Az ország 11 vármegyéjének 36 településén tartott 46 juhállományból ún. pool bélsármintákat, gyűjtöttünk. Egy juhászatban a fertőzöttnek talált 24 juh közül 12 állat Eprecis injekcióval volt egyszer kezelve, a hatóanyagra számított dózissal (0,2 mg/ttkg). A másik 12 juh kezeletlen maradt. A két csoport mindegyik egyedéből, hetente egyszer, négy héten át bélsármintát vettünk. A tüdőféreglárvák vizsgálata ún. poharas Baermann-féle lárvaizolálással, a fertőzöttséget okozó faj(ok) megállapítása az első stádiumú lárvák morfológiai vizsgálatával történt.

Kilenc juhállomány (19,6%) volt fertőzött a világszerte előforduló négy tüdőféregfaj közül eggyel vagy többel. A juhok protostrongylidosisa mindkét országrészben előfordul az állományok féregtelenítése ellenére.

A gyógykezelés hatékonyságának vizsgálatakor mindkét csoport egyedei fertőzöttek voltak egy vagy több kis tüdőféregfajjal. A kezelést követő 9. napon gyűjtött bélsárminták vizsgálatakor a 12 kezelt juh közül 8 volt fertőzött, a 17. napon kettő. A 22. majd a 31. napi mintákban nem fordultak elő tüdőféreglárvák. A kezeletlen juhok többsége (7-11) fertőzött maradt. Megállapítható, hogy a vizsgált készítmény egyszeri adagjával megszüntethető a juhok fertőzöttsége.