Tudományos Diákkör    
 
 
2024. TDK
» 2023. TDK
Felhívás
Meghívó 2023.
Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2023. TDK

2023. évi TDK konferencia

Szarvasmarhákból izolált Mannheimia haemolytica és Bibersteinia trehalosi törzsek antibiotikum érzékenységi vizsgálata
Kovács Fruzsina VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
Témavezető: Dr. Tóth Gergely

Absztrakt:

A Mannheimia haemolytica és a Bibersteinia trehalosi által előidézett légzőszervi megbetegedések szarvasmarhákban gyakori, jelentős gazdasági kárt okozó kórképek. Ezek leküzdésére igénybe vett antibiotikumok széleskörű használatával az antibiotikum rezisztencia mértéke is növekszik az egész világon. A hatástalanná váló kezelések következtében fennáll a veszély, hogy nem leszünk képesek kontrollálni a betegségeket. Az állattenyésztésben romlik a termelés gazdaságossága és az állati termékek biobiztonságát is egyre kevésbé lehet garantálni. Ezért mérsékelnünk kell az antibiotikumok használatát, elősegíteni a prudens antibiotikum-felhasználást. Ennek első lépése, hogy időről időre felmérjük a fennálló rezisztenciaviszonyokat és ajánlásokat fogalmazunk meg a megfelelő szerhasználatot illetően.

Kutatásunk célja az volt, hogy meghatározzuk a magyarországi szarvasmarha-állományokban előforduló, légzőszervi betegségekből izolált M. haemolytica és B. trehalosi törzsek antibiotikum-érzékenységét két különböző módszer segítségével.

Összesen 39 magyarországi helyről 46 törzset vizsgáltunk (35 db M. haemolytica, 10 db B. trehalosi, 1 db M. glucosida). Egy származási helyről csak külön szerotípusba tartozó törzseket válogattunk be.

Az antibiotikum érzékenységi vizsgálatot 11 antibiotikummal (amoxicillin, ceftiofur, enrofloxacin, florfenikol, gentamicin, oxitetraciklin, szulfometoxazol-trimetoprim, penicillin, tiamulin, tilmikozin, tulatromicin) végeztük el, amelyek 10 antibiotikum osztályt képviselnek. Korongdiffúziós és leveshígításos mikromódszert is alkalmaztunk és ezek eredményeit egymással összehasonlítottuk.

Vizsgálatunkban a minimális gátló koncentráció (MIC érték) meghatározása során a legtöbb baktérium érzékenységet mutatott oxitetraciklinre, enrofloxacinra, amoxicillinre, florfenikolra, gentamicinre, szulfometaxazol-trimetoprimra és ceftiofurra. Oxitetraciklin, florfenikol, tulatromicin esetében a MIC értékek és a korongdiffúziós próba során kapott értékek nagymértékben korreláltak egymással. Viszont enrofloxacin, amoxicillin, gentamicin, szulfometoxazol-trimetoprim, tiamulin, tilmikozin, penicillin esetében a kapott eredmények eltértek. Ceftiofurnál a leveshígításos mikromódszer alkalmazásával találtunk rezisztens baktériumtörzseket, viszont a korongdiffúziós próba során nem. Nemzetközi vizsgálatokhoz hasonlóan a florfenikol bizonyult a legbiztonságosabb antibiotikumnak, vele szemben figyeltük meg a legkevesebb rezisztenciát mutató törzset. A tiamulin, a penicillin-G tekintetében viszont nagyfokú rezisztencia volt észlelhető.



Előadások listája